Gyakran Ismételt Kérdések

1. Kinek írja elő a jogszabály, hogy tűzvédelmi szabályzatot kell készíttetnie?

/részletek a törvényből/
Az 1996. évi XXXI. törvény szerint a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról:

„A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről.”

„A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük.”

2. Elektromos kéziszerszámok éves szerelői ellenőrzése

A kéziszerszámokon szerelői ellenőrzéssel végrehajtott időszakos ellenőrző felülvizsgálatot a 10/2016 (IV. 5.) NGM rendelet (a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről) 2. fejezetének, 19 paragrafusának 6. pontja határozza meg. A kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon a fent említett 6. pont a, alpontjának értelmében évente időszakos ellenőrző felülvizsgálatot kell végrehajtani szerelői ellenőrzéssel.

3. Mikor kell kockázatértékelést készíteni?

Az 1993. évi XCIII. törvény szerint a munkavédelemről:
/részletek a törvényből/

„(2)6 A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért.”

„(4) A munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait.”
„40. § (1) A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse.”
„(2)70 A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét.”
„(3)71 A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni.”
„(7)76 Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles
a) a szükséges utasításokat és tájékoztatást a munkavégzést megelőzően a munkavállalónak megadni;
b) rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket;
c) a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére;”

4. Egyéni védőeszköz juttatás

Munkavédelmi szakember készítheti el az egyéni védőeszköz juttatást.

Célja, hogy az adott munkakörben dolgozót, hogyha már más egyéb kollektív védelemmel nem tudjuk megvédeni, akkor egyénileg kapjon olyan védőeszközt, mely megvédi az esetleges balesettől.
Az egyéni védőeszköznek nincs kihordási ideje, addig lehet használni, amíg a védelmi képességét ellátja.

5. Munkavédelmi szabályzat készítése

Az előírások nem írják konkrétan hogy munkavédelmi szabályzatot kellene készíteni. Azt írják elő, hogy a munkavédelmi szabályokat írásba kell foglalni, azaz a köznyelv alapján szabályzatot kell írni.

Szóval mindegy hogy nevezzük, de írásba kell foglalni.
Az írásba foglalt szabályok közül az egyéni védőeszköz juttatást és az időszakos orvosi vizsgálatok rendjét csak munkavédelmi szakember készítheti el a foglalkozás-egészségügyi orvossal közreműködve.

Hogyha a témában nem találta meg a választ arra amit szeretne, írja meg nekünk itt az űrlapon és válaszolunk Önnek!

Tűzvédelmi szolgáltatásunk - igény szerint - az alábbi feladatokkal tud a segítségére lenni

tűzvédelmi szakember biztosítása, tűzvédelmi dokumentáció, tűzvédelmi oktatások, felülvizsgálat, tűzvédelmi képviselet

• cégük részére biztosít egy tűzvédelmi szakembert, aki segít a tűzvédelmi jogszabályoknak való megfelelésben,

• rendszeres belső ellenőrzéseket, melyek feltárják a veszélyeket, illetve a nem szabályos tűzvédelmi problémákat, helyzeteket, amik segítik megelőzni a tűzeseteket,

• tűzvédelmi dokumentációkelkészítését, mint például a tűzvédelmi szabályzat, a tűzriadó terv,

• a tűzvédelmi oktatások megtartását,

• tűzvédelmi hatóság ellenőrzésekor a cégük képviseletét,

• tűzoltó készülékek, tűzcsapok és egyéb tűzvédelmi eszközök felülvizsgálatában segítséget,

• a cégét érintő egyéb ügyekben felmerülő tűzvédelmi kérdésekben állásfoglalást.

Miben tud segíteni egy tűzvédelmi szakember?

A tűzvédelmi jogszabályoknak való megfeleléshez ismernünk kell az éppen aktuális jogszabályokat, amiket aztán a cégünknél meg kell próbálni betartani vagy betartatni. Ehhez azonban folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk a tűzvédelmi jogszabályokat, azok változásait. Ez már önmagában nehéz, ha közben bőven van feladatunk a saját vállalkozásunkban. A legegyszerűbb, ha megbízunk egy külsős tűzvédelemmel foglalkozó céget, akik napi szinten ezzel foglalkoznak. A különböző típusú cégeknél szerzett megoldások, a rendszeres hatósági ellenőrzések tapasztalatait felhasználva, naprakész és gyakorlatias megoldásokat tudnak kínálni a tűzvédelmi feladatokra.

A tűzvédelemnek a mindennapokban a cégekre vonatkozóan két fő része van. Az egyik a tűzmegelőzés, a másik pedig a tűz esetén lévő teendők. Tűzmegelőzéshez tartozik a feladatok többsége, lévén hogy a tűzvédelem fő célja, hogy ne is legyen tűz. A tűzvédelmi szabályzat írására kötelezett cégeknek, a szabályzatban kell írásba foglalniuk, hogy a cégüknél, a különböző munkaterületeken és munkafolyamatoknál milyen előírásokat kell betartani. A szabályzatban van leírva többek között a munkáltató, a vezetők és a munkavállalók tűzvédelemmel kapcsolatos feladatköre, az oktatások rendszere, a használati szabályok, a szakvizsgára kötelezett munkakörök megnevezése, az 50 főnél nagyobb befogadóképességgel rendelkező helyiségek használatának módja, felelőse és ezen helyiségek kiürítés számítása, és a tűz esetén lévő teendők.

A tűzvédelmi feladatok között van még a tűzvédelmi eszközök folyamatos készenlétben és üzemben tartása, a jogszabályok által előírt módon. A leggyakoribb tűzvédelmi eszközök közé soroljuk például a tűzoltó készülékeket, a tűzcsapot, a tűzjelző berendezést, a vízzel oltó berendezéseket, a hő- és füstelvezető rendszereket, a tűzgátló ajtókat, a menekülési irányjelző világításokat (ezek lehetnek utánvilágító táblák is), a biztonsági fényeket, stb. 

A legelterjedtebb eszköz talán a tűzoltó készülék, ezeket például szakcéggel évente kell ellenőriztetni, karbantartatni, de negyedévente az üzemeltetőnek is le kell ellenőriznie a saját tűzoltó készülékeit, amit dokumentálni is kell a „Tűzvédelmi üzemeltetési napló”-ban. Persze a többi tűzvédelmi eszköznek is megvannak az előírásai a karbantartását illetően. Ezeket a felülvizsgálati, karbantartási időpontokat az OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) 18. mellékletében összeszedve is megtalálhatjuk. (18. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez).

A tűzmegelőzés akkor tud hatékony lenni, hogyha a tűzvédelmi eszközök rendben vannak, üzemképesek, a munkaterületen rendszeresen van tűzvédelmi szempontú ellenőrzés, ami kiterjed a jogszabályi előírások betartására és a gyakorlati dolgokra. Ezáltal, a vezetőkben és a munkavállalókban is tudatosulnak azok az alap dolgok, amiket a munka közben be kell tartaniuk ahhoz, hogy csökkentsék egy esetleges tűz kialakulásának esélyét, illetve egy kialakult tűzesetnél megfelelően és időben tudjanak reagálni, menekülni.

Nagyon sok szabály akkor nyer értelmet, amikor tűzeset van. Mindenkinek alap dolognak tűnik hogy például a tűzoltó készülékek működjenek amikor szükség van rájuk, de ahhoz ugye szükség van arra is, hogy az előírt időn belül megtörténjen a felülvizsgálatuk, ami pont ezért van. A menekülési utak szabadon hagyása is olyan, ami nem mindenkinek egyértelmű, hogy miért kell. Nagyon sok helyen tesznek például mindenféle „akadályt” a menekülési útvonalra. Például egy nagy nyomtatót a folyosóra (menekülési útvonalra), amire sok irodából nyomtatnak, ami „szépen” elfér, és még „marad” is mellette annyi hely, hogy elfér egy ember. Ez viszont kevés, mert ugye menekülési útvonalra nem véletlenül nem szabad még átmenetileg sem pakolni, nemhogy tartósan. Tűz esetén a leszűkített útvonalaknál torlódás lehet, abból meg baleset és a tűzoltónak is nehezebb a sérültek mentése.

Anélkül hogy mélyebben belementünk volna a tűzvédelem rejtelmeibe, így is látszik, hogy mennyi mindenre kell odafigyelni ezen a területen. Egy tűzvédelmi szakember ezekben tud segíteni és ezt a feladatot levenni a cégek válláról.

Tűzvédelmi szolgáltatásaink: tűzvédelmi szabályzat készítése, tűzriadó terv készítése, tűzriadó gyakorlat, kiürítés számítás készítése, tűzvédelmi oktatás, tűzvédelmi szakvizsga, tűzvédelmi ellenőrzés, tűzoltó készülék ellenőrzése, tűzcsapok ellenőrzése, száraz felszálló vezeték ellenőrzése, tüzivíz medencék ellenőrzése, biztonsági világítás, biztonsági jelek, erősáramú berendezések szabványossági felülvizsgálata

Urbán Zsolt
cégvezető
+36-20-414-2113
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Tűzvédelem – Munkavédelem – Ergonómia

Cégünk tűzvédelmi, munkavédelmi és ergonómiai szakfeladatokat vállal gazdasági társaságok, közintézmények és társasházak részére.

Szolgáltatásaink:

• munkavédelmi szaktevékenység
• tűzvédelmi szaktevékenység
• irodaergonómia, gyártásergonómia
• szakmai segítség
• felmérés, ellenőrzés
• eseti és folyamatos képviselet
• jogszabályoknak való megfeleltetés
• oktatások
• dokumentációk készítése, felülvizsgálata
• egyedi megoldások.

Partnereink szerteágazó, határidős és egyéb feladatait CRM rendszerünk segítségével tartjuk folyamatosan naprakészen. Cégünk több tűzvédelmi és munkavédelmi szakemberrel dolgozik.

Szakembereink által sokéves tapasztalattal rendelkezünk a kis- és középvállalkozások, a multinacionális cégek, egészségügyi intézmények és állami cégek területein is.

Vállaljuk még tűzvédelmi eszközök felülvizsgálatát, érintésvédelmi, villámvédelmi és tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatok elvégzését!

Munkavédelmi, ergonómiai és tűzvédelmi feladatokkal kapcsolatban várjuk megkeresését!

Urbán Zsolt
cégvezető
+36-20-414-2113

A tűzvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat ide kattintva találhatják meg.

A munkavédelemmel kapcsolatos jogszabályokat ide kattintva találhatják meg.

Az iparbiztonságra vonatkozó alapvető jogszabályokat ide kattintva találhatják meg.