• +36 20 414 2113

Gyakran Ismételt Kérdések

 

gyakran ismételt kérdések1. Kinek írja elő a jogszabály, hogy tűzvédelmi szabályzatot kell készíttetnie?

/részletek a törvényből/
Az 1996. évi XXXI. törvény szerint a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról:

„A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről.”

„A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük.”


2. Elektromos kéziszerszámok éves szerelői ellenőrzése

A kéziszerszámokon szerelői ellenőrzéssel végrehajtott időszakos ellenőrző felülvizsgálatot a 10/2016 (IV. 5.) NGM rendelet (a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről) 2. fejezetének, 19 paragrafusának 6. pontja határozza meg. A kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon a fent említett 6. pont a, alpontjának értelmében évente időszakos ellenőrző felülvizsgálatot kell végrehajtani szerelői ellenőrzéssel.

3. Mikor kell kockázatértékelést készíteni?

Az 1993. évi XCIII. törvény szerint a munkavédelemről:
/részletek a törvényből/

„(2)6 A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért.”

„(4) A munkáltató felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait.”
„40. § (1) A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse.”
„(2)70 A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét.”
„(3)71 A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni.”
„(7)76 Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles
a) a szükséges utasításokat és tájékoztatást a munkavégzést megelőzően a munkavállalónak megadni;
b) rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket;
c) a munkavégzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére;”

4. Egyéni védőeszköz juttatás

Munkavédelmi szakember készítheti el az egyéni védőeszköz juttatást.

Célja, hogy az adott munkakörben dolgozót, hogyha már más egyéb kollektív védelemmel nem tudjuk megvédeni, akkor egyénileg kapjon olyan védőeszközt, mely megvédi az esetleges balesettől.
Az egyéni védőeszköznek nincs kihordási ideje, addig lehet használni, amíg a védelmi képességét ellátja.

5. Munkavédelmi szabályzat készítése

Az előírások nem írják konkrétan hogy munkavédelmi szabályzatot kellene készíteni. Azt írják elő, hogy a munkavédelmi szabályokat írásba kell foglalni, azaz a köznyelv alapján szabályzatot kell írni.

Szóval mindegy hogy nevezzük, de írásba kell foglalni.
Az írásba foglalt szabályok közül az egyéni védőeszköz juttatást és az időszakos orvosi vizsgálatok rendjét csak munkavédelmi szakember készítheti el a foglalkozás-egészségügyi orvossal közreműködve.

Hogyha a témában nem találta meg a választ arra amit szeretne, írja meg nekünk itt az űrlapon és válaszolunk Önnek!

  • 1148 Budapest, Adria sétány 5/C.
  • +36 20 414 2113

Írjon nekünk

  Mail is not sent.   Your email has been sent.
Top

Weboldalunk süti (cookie) fáljokat tárol a felhasználó gépén tárol. Ezek személyek azonosítására nem alkalmasak. Oldalunk használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ.